"Igazán attól fáj az ütés,
kitől simogatást várnál,
s nem adhatod vissza,
mert rögtön belehalnál."


"Aztán elgondolkozott róla, hogy milyen irtóztató egyedül áll a világban, elítélve büntetlenül, eltaszítva szeretetlenül... Mennyire nem tartozik senkinek a kerek földön semmivel! Se hálával, se szeretettel, se tisztelettel, se barátsággal. Neki se adtak ebből semmit."


hi5
Free Hi5 GraphicS


Alszik. Üldözte őt a sors ezernyi bajjal,
És mégis élt, amíg mellette volt egy angyal.
Meghalt. Oly egyszerű a magyarázata:
Mikor a nap lemegy, beáll az éjszaka.

Victor Hugo



"A fáklyaként lángoló házból végül csak egy rakás hamu maradt.
Régen azt hittem, ilyen sorsra jut minden: a barátok, az érzések. Ma már azonban tudom, hogy két embert, aki egymásnak született, semmi sem választhat el egymástól...... Ha elszakítanak Tőlünk valakit, akit nagyon szeretünk, úgy adhatunk neki hosszú életet, hogy a szeretetünk sosem szűnik meg.
A házak leégnek, az emberek meghalnak, de az igazi szeretet örökké tart."

2008. február 10., vasárnap

Várakozás...



"Ellophatod valakinek az aranyóráját és visszaadhatod megint. Ellophatod a pénzét és megtérítheted a kárt. Csak egyvalami van, amit nem téríthetsz meg soha. Ez az idő. Ha valakinek ellopod az idejét. Ha megvárakoztatsz valakit. Ez olyan, mintha ellopnál ennyi meg ennyi időt valakinek az életéből. Nem térítheted meg soha. Az idő az ember legnagyobb és legfontosabb kincse. Ellophatod valakinek a lovát és visszaadhatod megint. Mindenét ellophatod és megtérítheted. Csak az ellopott időt nem lehet megtéríteni soha. A várakozásban eltöltött időt semmi földi hatalom nem hozhatja vissza. Nincs, elveszett, vége. Örökre elveszett."

(Wass Albert)

Nincsenek megjegyzések: