Búcsúballada

Hittem mindent, amit mondtál,
Hittem a mosolyt arcodon,
Hittem azt, hogy be nem csaptál,
Hogy most mit higgyek, nem tudom.
És csak magamat vádolom,
S teszem, mit lehet: szeretlek,
Látni Téged hiába vágyom,
De megköszönlek Istennek.

Hittem, hogy karomba vágyódsz,
Hittem, hogy átfoghat karom,
Hittem, hogy szívesen csókolsz,
S csókolhatlak, ha akarom.
Hogy bocsánat van, én úgy tudom,
De hogy mondjam el szívednek?
Hogy hiszed-e nem tudom,
De megköszönlek Istennek.

Hogy mit vágytál? Mókát, táncot.
Hogy mit vágytam? Mély érzelmet.
Hogy mit adtál? Vidámságot.
Hogy mit adtam? Egy szerelmet.
Vágytam új szabályt, kezdetet,
Vágytad, figyelve szeressek,
Nem kértem egy kis türelmet,
De megköszönlek Istennek.

(Theseus: Búcsuballada részlet)